Hogyan csökkenthető az élősködőkkel (parazitákkal) való fertőződés I.

Fonélférgek


Elsősorban néhány hetes kölyökkutyákban gyakori az orsóférgesség. Az orsóférgek közül az egyik fajjal, a Toxocara canis-szal történő fertőződésnek több útja lehetséges kutyák esetében. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű ill. a leggyakoribb a vemhes szukában a magzat méhlepényen (placentán) keresztül történő fertőződése. A megszületett kiskutyák vékonybelében lévő férgek már az ellést követő 3 héten belül ivaréretté válnak és a nőstényférgek már a 16-22. naptól nagyszámban petéket üríthetnek, melyek a „kutyagumival” a környezetünkbe pl. járda, park, játszótér homokozója(!), kert stb. kerülhetnek. Éppen ezért a kölyökkutyákat már az ellést követő 14-21. nap között szükséges először féregteleníteni. A szoptató szukák a kölykeik nyalogatása során is fertőződhetnek, így tanácsos a szoptatás ideje alatt az anyaállatot is kezelni.

Hogyan fertözödhet meg az ember?


Az ember csak szájon keresztül fertőződhet ennek a féregfajnak a környezetbe szétszóródott petéivel. Csaknem ugyanaz történik a fertőzött ember szervezetében, mint az idősebb kutyákban, azaz a Toxocaraféreg lárvaállapotban vándorol, vagyis a lenyelt és a bélbe jutott petékből a lárvák kiszabadulnak és többnyire a vérárammal különféle szervekbe jutnak. Leginkább a gyerekek vannak kitéve a fertőződés veszélyének, hiszen kevésbé ügyelnek a higiéniára. Ezek a férgek a kutya belében érik el teljes kifejlettségüket (több cm hosszú), emberben csak mikroszkópikus méretű lárvák maradnak, „bennünk“ nem fejlődnek! Emberben csak vérből, szerológiai vizsgálattal lehet kimutatni a fertőzöttséget. Lehet, hogy némelyikünk már átesett ilyen fertőzöttségen és nem voltak látványos tünetek. Az emberbe bejutott lárvák egy része, van amikor hosszabb ideig vándorol bizonyos szövetekben, eközben elpusztul vagy betokolódik. Ezzel azt szeretném hangsúlyozni, hogy bizonyos körülmények kellenek a súlyosabb tünetek kialakulásához, – természetesen nem bagatellizálva az emberi lárvális toxocarosist.

Szintén a fonálférgekhez tartoznak a kampósférgek (Ancylostomatidae) (0,5-1,8 cm-esek), melyek inkább a zsúfolt, rossz higiéniai körülmények (nedves, bélsárral szennyezett talajon) között lévő, mindenféle korú kutyában fordulhatnak elő. Gyakoribb kennelekben tartott állatoknál. Ezek a férgek is veszélyeztethetik az embert. A vékonybél nyálkahártyájába kapaszkodva élő férgek által a külvilágra ürített petékből kikelô lárvák képesek akár a sértetlen bőrön (rendszerint a végtagokon) keresztül is behatolni az állat szervezetébe. A behatolás helyén körülírt területen vagy esetleg szétterjedô (diffúz) bôrgyulladást idézhetnek elô, valamint a bélben lévô kifejlett férgek vérszegénységet és vérömléses bélgyulladást okozhatnak. Ezeknek a férgeknek a lárvái az ember bőrébe is be tudnak jutni, így szintén állatról emberre terjedő betegséget (zoonózist) okozhatnak. A lárvák a bôr felületi rétege alatt vándorolva bőrpírt, kiütést, viszketést okozhatnak.

A kutyában előforduló fonálférgek közül hazánkban a leggyakoribbnak mondható a bélcsatorna hátsó szakaszában, a vastagbélben élősködő ostorféreg. E fonálféreg okozta fertőzöttség rendszerint tünetmentes, de a hosszabb ideig fennálló ill. a súlyos fertőzöttség következményei már jelentősek lehetnek. A bélsárral ürülő peték általi környezetszennyezés – zsúfolt kutya sétáltató és futtató helyek – és így újabb állatok fertőződésének a lehetősége miatt figyelemre méltó parazitának kell tekinteni, szerencsére ez nem veszélyes az emberre.

Galandférgek


Közegészségügyi szempontból nagyon fontosak a galandférgek (ízekből álló ún. „szalagférgek”). A leggyakrabban előforduló, uborkamaghoz hasonlító ízekből álló féregfaj, fejlődéséhez szükséges köztigazdák (bennük a parazita egy alacsonyabb fejlettségi szintet ér el) közül a bolhák – kis túlzással – csaknem „természetes társai“ a kutyáknak (macskáknak!). A kutyák bolhászkodás közben a szétrágott bolha lenyelésével fertőződnek. Az ember is fertőződhet, mégpedig úgy, hogy a kutya simogatása közben annak szőrzeten lévő, szétrágott, fertőzött bolhák maradványai az egyén kezére (kézmosás elmulasztása!) és onnan a szájába kerülhetnek. Elsősorban a gyermekek a veszélyeztetettek, hiszen a higiéniai szabályokra talán ők figyelnek a legkevésbé. Ezek a férgek az emberben is kifejlődhetnek és gyomor-bél panaszokat, mérgező (toxikus) termékek felszívódása következtében általában enyhébb idegrendszeri tüneteket okozhatnak.

A legjelentősebb galandféreg állat- és közegészségügyi szempontból a kutya kisméretű (2,5-6 mmes), ún. háromtagú férge. Ezzel a kutyák a fertôzött köztigazdák (hazánkban fôleg a sertés) nyers belső szerveinek (pl. máj) elfogyasztásával fertőződhetnek. A féregízeket, petéket ürítő kutyával (a szennyezett szőrrel) érintkező ember különféle szerveiben (mint véletlen „köztigazdában”) gombostűfejnyitől tojásnyi, sőt nagyobb méretű hólyagok (lárvális formák) keletkezésével járó zoonózis alakulhat ki. Jelentôs ez a parazita, de szerencsére ez a fertőzöttség nálunk kevésbé gyakori, esetenként vidéken fordulhat elő. Fontos hangsúlyozni, hogy a bélsárral kijutó peték már fertőzőek, tehát itt nem kell érési idő a külvilágon!